2016. október 21.

Rock’n’Roll Angel

Igen, ez én lennék.


Mikor megláttam a plakátot, hogy a Lordi Ostravába jön, az első gondolatom az volt, hogy elmegyek, és féltékennyé teszem a csoporttársam, Dávidot, hisz ő sokkal jobban szereit őket nálam (én ismerem kb 10 szám refrénjét, és ez minden?), de valami (főként anyagi) oknál fogva nem tettem semmit, hogy elérjem ezt a célt. Aztán tegnap valaki írt az Erasmus-facebook csoportunkba, hogy van egy szabad VIP-jegye (igazából ülőjegy), és hogy olcsóbban eladná (eredetileg 890 CZK, én megkaptam 500-ért), mert akinek eredetileg szánta a jegyet, egészségügyi problémák miatt nem tudott elmenni. Megegyeztünk, hogy a kolink előtt találkozunk, és odaadta  jegyet.
Végül rohannom kellett a villamohoz, és majdnem nem tudtam enni, és befejezni a sminkem (egyébként is 10 perc alatt kellett hajat mosnom, és 5 alatt megszárítani), szóval rúzs nélkül hagytam el a kolit, félig vizes hajjal, és egy csomag Manner nápolyival, így tudtam enni a villamoson, és befejezni a sminkem (csodálkoznál, hogy mennyire igaz, hogy gyakorlat teszi a [rúzs]mestert), de végül minden tökéletes volt, mikor megérkeztem az ostravai Garage Clubba, időben voltam, és még egy sört is tudtam rendelni, mielőtt a koncert elkezdődött (de nem volt üveges sörük… fájt).

Volt két banda is a Lordi előtt, akikről ezelőtt még nem is hallottam (szégyen. szégyen. szégyen. ding-ding-ding) és végül is meghallgattam őket, és komolyan jók voltak, de mivel egyik számukat sem ismertem, nem tudtam őket eléggé élvezni ahhoz, hogy a buli közepébe vágjak (egyébként ötletem sincs, mi bajuk volt az embereknek, de szinte senkit nem láttam ugrálni vagy headbagelni, a pogóról nem is beszélve, ami a leginkább alapja egy jó koncertnek. ostravai emberek, mi baj van veletek?!) dee mikor végre hallottam egy számot, amit ismertem (nagyjából; Blood Red Sandman) úgy döntöttem, hogy francba is, bulizni akarok! És kb az ötödik sorba mentem, és elkezdtem ugrálni és headbangelni. Ismered azt az érzést, mikor Mr Lordi legalább ötször rád mutat a koncert alatt, és kábé tízszer a szemedbe néz? Halott voltam.
Persze végül alig volt hangom, annyit ordibáltam nekik. Amúgy voltál már valaha Lordi koncerten? Igazi műsort csinálnak, minden szám után vagy van egy jelenet, vagy Mr Lordi maga beszél a közönséghez, megkérdezi, hogy akarnak-e még, és bemutatja, mennyire beszélni az ország nyelvét (persze semmit nem értettem a csehből, azon kívül, hogy “köszi” és “kurva”, hehe). DE nem lehetett beszélni velük, vagy autogramot szerezni, meg semmi, szóval ott “ragadtam” a másik két zenekarral, mivel még nem igazán akartam hazamenni, rengeteg időm volt, míg elment a villamos, és tetszett eléggé a két első banda ahhoz, hogy körülöttük ólálkodjak.


Először az első, inkább goth banda, a Silver Dust egyik tagja megkérdezett, hogy akarok-e egy közös képet velük (persze! Végső soron fizettem a koncertért, szóval miért távozzak valami személyes nélkül? Nem sikerült egy dobverőt vagy pengetőt se elkapnom, bár közel voltam ahhoz, hogy elkapjam Mr Lordi használt törölközőjét), szóval megkértünk egy cseh hölgyet, hogy csináljon rólunk egy képet (fent látható); majd miután kicsit beszélgettem velük (nagyon kedvesek, tényleg, és a zenéjük is nagyon jó, nézd meg: http://www.silver-dust.net/ van angol verzió is), a másik banda, a Shiraz Lane (facebook: https://www.facebook.com/ShirazLane/) felé vettem az irányt, akik korban úgy tűnt, közelebb állnak hozzám… és igazam volt, 22-23 évesek, én meg 20 vagyok. És találkoztam 5 édes finn pillecukorral, akik olyan bolondok, mint én (alul a képen látható), és jól elbeszélgettem velük is; kiderült, hogy nem csak az én családtagjaim olyan kreatívak, hogy megkérdezik, hogy a szüleimnek nincs-e elég pénze, hogy rendes nadrágot vegyenek nekem, mikor szakadt farmert viselek… és hogy ők is mindig azt mondják, hogy le vannak égve (átérzem, fiúk, a leégett diákok átérzik a leégett zenészek helyzetét, főleg, ha család vagyunk, hisz a finnek és a magyarok egy család, és ezt ők személyesen is mondják). És mivel a stílusuk teljesen különbözött azokétól, akik a koncertre jöttek, mondtam nekik, hogy bár a közönség nem bulizott hatalmasat a koncertjük alatt, nagyon jók voltak, és hogy a közönség zenei ízlése remélhetőleg ki fog szélesedni, miután hallották őket. Éés ezen a ponton, mikor azt mondtam, hogy “például én is ilyen zenéket hallgatok, mint ami ma itt ment, és koreai pop zenét is” kiderült, hogy az énekes, Hannes (a szöszi az első képen) is szereti a K-popot SZÓVAAAL megöleltük egymást, és úgy néz ki, hogy van egy új, finn oppám, aki híres, és kurva őrülten screamel, imádom :D De az est fénypontja a búcsúzóul kapott csoportos ölelés volt, amit a srácoktól kaptam (és az ő ötletük volt) .___.


Az este egyetlen hátulütője az volt, hogy nem jártam utána eléggé a villamosoknak, és egy órát kellett gyalogolnom a központi buszmegállótól.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése