A program a holland filozófus, Rotterdami Desiderius Erasmusról kapta a nevét, aki a dogmatizmus ellenzőjeként híresült el, aki… Elhitted, mi? Nem akarom faszságokkal tömni a fejed, kivéve, ha ebből írsz szakdolgozatot. Röviden: az Erasmus főiskolai/egyetemi diákcsere-program (mert csak akkor működik hosszabb távon, ha a diákok A országból B országba akarnak menni, ÉS fordítva is) európai országok között, ahol tanulhatsz, vagy szakmai gyakorlatra mehetsz külföldre 2-12 hónapra,* és a legtöbb (ha nem mindegyik) egyetem INGYENES nyelvleckéket kínál neked annak az országnak a hivatalos nyelvéből, ahova mész – ráadásnak kapsz magad mellé egy úgynevezett buddy-t is, ő egy helyi egyetemista, és a cserediákságod kezdetén segíteni fog neked. Mindeninek van 12 hónap Erasmus-lehetősége, amint főiskolára kerül; az Erasmusos diákok számára nincs tandíj, és még pénzt is kapnak érte! Csodásan hangzik, nemde? De van pár dolog, amit tudod kell, mielőtt úgy határozol, hogy külföldre mész…
Először is, van
pár feltétel, aminek meg kell felelned. De ne aggódj, ezek nem valami szörnyű,
irreális, lehetetlen követelmények, csak kell, hogy legyen(ek):
·
jó jegyeid (nem a legjobbak, de ha leszarod a
tanulást, akkor minek mentél egyáltalán főiskolára? Kint be kell járnod az óráidra,
még ha a minimális óraszámot vetted is csak fel, 3 darabot)
·
aránylag jó angoltudás (vagy a nyelv, amit órán
/ munka közben használni fogtok)
·
legalább két befejezett szemeszter (ami azt
jelenti, hogy amikor legelőször megpróbálhatod ezt, már sikeresen túlélted az
eső évet, és van fogalmad arról, hogyan működik a felsőoktatás, gratulálok! Az iskola
biztos, más lesz kint)
·
és egy tanári ajánlás a szakodról (általában
szívesen segítenek, mert hízeleg nekik a kérésed; ám ha nem ismernek téged, nem
fognak tudni segíteni, mert semmit se fognak tudni írni rólad, mint diákról és
emberről)
Egy Europass
önéletrajzot is írnod kell majd (készítsd el itt!), és egy motivációs levelet, de ezeket megszerezni nem telik több időbe, mint,
mondjuk, egy óra, ha tényleg fogalmad sincs arról, miért akarsz külföldre menni
azon kívül, hogy szórakozz, és egy kegyes hazugságot kell kreálnod arról, hogy „szélesíteni
akarod a látóköröd”.
Azt is tudod
kell, hogy otthon is jelentkezned kell majd pár órára, és el kell menned
vizsgázni belőlük (de ne aggódj, lesz rá időd), mert az Erasmus csak aktív félévben
használható, és ahhoz órák kellenek, és megegyezni a tanárokkal, hogy hivatalosan
ott vagy órákon, mikor egyértelműen nem vagy.
A következő
fontos fos *khm* mármint *khm* tudnivaló a pénz kérdése. Nyilván kapsz
ösztöndíjat, amiért kint tanulsz (a szakmai gyakorlat jobban fizet, de azért
szó szerint meg kell DOLGOZNOD), és a pénz összege az ország lakosainak fizetése
alapján van meghatározva, NEM a költségeid alapján, tehát ha a fizetés jobb egy
országban, több ösztöndíjat fogsz kapni. Csak hogy mondjak egy példát, én Csehországba
megyek, de haboztam Ostrava és Katowice (Lengyelország) között; a kiadások a
két országban legjobb tudomásom szerint nagyjából megegyezőek, de a cseh
fizetés jobb, és ők a “közepes megélhetésű” kategóriába esnek (Magyarország és
Lengyelország az “alacsony megélhetésű”-be), így itt havi 50€-val többet kapok,
mint ott kapnék. Fontos tudnivaló, hogy a saját egyetemeddel legalább 5 héttel
a kiutazás előtt meg kell kötnöd a támogatási szerződést ahhoz, hogy a pénzt
megkapd, egy összegben. Először a szemétdomb királyának/királynőjének fogod
érezni magad, de ha nem tudsz jól bánni a pénzzel, lehet, hogy leégsz, mire
hazajönnél… Azt is hallottam, hogy a nem szakmai gyakorlatra kimenő diákok
számára a kapott összeg nem is elég, ha olyan országokba mennek, mint Norvégia,
Svédország, vagy Finnország, és sokszor otthonról kell pénzt kérniük, hogy
túléljenek.
Aztán ha
döntesz az egyetemről a pénz vagy a saját tetszésed alapján (a tanulós verzióhoz
mindig van egy lista, amiről válogathatsz, de a szakmai gyakorlatodhoz magadnak
kell intézményt találnod), felmerül a szállás kérdése. Talán már tudod, de nem
minden ország hisz abban, hogy kollégiumok kellenek a diákoknak (pl. Németország
és Svédország), de ahol léteznek kolik, a fogadóintézet koordinátora tájékoztatni
fog a szabad helyekről. Lakást találni magadnak teljesen a te magánügyed, és
nem is tudok róla sokat, mert kollégista leszek (megint). Az egyetlen, amit
tudok, hogy a kolik általában sokkal olcsóbbak, de általában kapsz egy (vagy
kettő, talán idegesítő, talán nem) szobatársat, ha egyedül mész, és nincs egy
barátod, akivel megoszthatod a szobádat, míg (ha eleget fizetsz) a saját
lakásodban szobatárs-mentes életmódot űzhetsz.
És végül, de
nem utolsó sorban ott van a tény, hogy valóban oda kell JUTNOD a kiválasztott
főiskolára. Attól függően, milyen távol van az otthonodtól az új otthonod, mennyi
a szabadidőd, és legfőképp a pénztárcádtól, és hogy mennyi mindent szeretnél
magaddal vinni, mehetsz akár busszal/vonattal, repülővel, vagy autóval. A
repülő a legideálisabb, ha messzebbre mész, de a ~600 km-re a lakhelyem és az
iskola között tökéletesen megfelel a busz/vonat kombó, vagy akár az autó, mert
általában magammal viszem a fél szekrényt (és a konyha negyedét), ha nem többet,
és ha otthon felejtek valamit, nem tudok csak felpattanni a buszra (ahogy
Pécsről tettem minden második héten). Az
más kérdés, hogy találnod kell valakit, aki kivisz, ha úgy döntesz, több
mindent akarsz magaddal vinni, mint két hatalmas bőrönd.
Legeslegvégül még
annyi, hogy, ha úgy döntesz, belevágsz a procedúrába (ahol sok papírmunkád is
lesz), hónapokkal azelőtt, hogy elmész, meg fogják kérdezni az érkezésed és
távozásod pontos dátumát. Talán azt sem fogod tudni, mit csinálsz majd a
következő héten, de már a távolabbi terveidet bolygatják… ezek a dátumok nem
fixek, bármikor megváltoztathatod őket, ha szükséges, de jó, ha tudod, hogy ha 5
napnál több eltérés van a tényleges dátumok és a fiktívek között, vissza kell
fizetned a különbözetet.
Remélem, senkit
nem ijesztettem szarrá ezzel a cikkel, ami nem csak hosszú, de eléggé reális is.
Szerintem nem lehetetlen megfelelni a feltételeknek, hiszen, még ha azt is
mondják, én nem ember vagyok, hanem egy jelenség, és hogy a szakom aránylag
könnyű, sikerült sokkal jobb jegyeket szereznem, mint elegendő (szigorúan a
saját tudásomra hagyatkozva), és így is volt rendesen szociális életem, és
eleget is aludtam (egy összegben, hétvégén).
További
információkért a programról látogasd meg ezt az oldalt, vagy kérdezd a kari koordinátorod.
*2-12 érvényes
a szakmai gyakorlatra, míg 3-10 hónap érvényes a tanulásra, egy huzamban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése